Otthagytam Sophiet.  elmentem a házunkhoz. anya és apa beszélgettek rólam.
-Drágám, miért ment el a lányunk? miért ez a büntetésünk a tettünkért?
- Igy kellet lennie, és ne hangosan mond mert a kisfiunk meghallja.
- Tartsuk titokban?

Erre apa felpattant a székről és a képem a falhoz vágta. Kiabálni kezdett anyára, de ebből persze én nem értettem semmit. titok? tett? nem tudtam meg, mert elmentem. nem birtam halgatni a párbeszédet. kirohantam a házból. behunytam a szemem és rohantam. nem ütköznék neki semminek, átmenne rajtam, hisz már csak levegő vagyok.. mégis nekiütköztem valaminek. Zacknek. elvörösödtem. Zack megölelt, én pedig boldogan álltam mellette.

Zack: Épp hozzád indultam, Maia deer. én még sosem éreztem ilyet egy lány iránt.♥
Maia: nem érdekel, nem tudod mennyi bajt okoztál  eddig nekem.
Tovább rohantam.